W. HollerMónika
Art - díj arany fokozat
Álmodom
Álmodom.
Már ébren is álmodom.
Nézlek, nézel,
hagyod, hogy hozzád érjek.
Bohókás léted, egy csapára győzött,
elvesztem rögtön, s ez már vággyal töltött.
Zavarban voltál, édesen és némán,
tudom, hogy ezért, az őrület vár énrám.
.......
("Vagyok" verseskötetben megtalálható)
Angyali ajándék
Egy angyalt adtam ajándékba, de csak akkorát,
Hogy elférjen tenyeredbe, s épp így tegyen csodát.
Kicsi Angyalt adtam neked, ezüstöt, szárnyalót,
Hogy otthonodba vigye majd, az örökkévalót.
Nehezen váltam meg tőle, nékem is drága kincs.
De Angyalomnak otthont adtál, ennek ára nincs.
Most már így a Te Angyalkád, s ha néki megfelel.
A szép Angyal-lak lesz menhelye, melyben bent telel....
("Vagyok" verseskötetben megtalálható)
Végső pillanatok
...Kezembe fogom a kezét,
Mint öreg pergament, bőre,
Átlát rajtam, mint gyóntatóm,
Lelkem már nyitott, és pőre.
Érzi szívem, sajdul belém,
Légzésem súrolja haját,
Mosollyal arcán nyúl felém,
Feledi ezernyi baját...
("Vagyok" verseskötetben megtalálható)
"...Találkoznak Ők, Szent Szerelemben:
A Múzsa, a Művész, az Alkotás.
A szobrász, költő, festő, s annyi más!
Hisz az ember mindig csodára vár!..."
verseskötet